Megváltás vagy tömegpusztító fegyver?
mesterséges intelligencia

Az utóbbi időben az egész világ mesterséges intelligencia-lázban ég, amióta az eredetileg Elon Musk által alapított OpenAI piacra dobta a ChatGPT nevű társalgásra és információ lekérdezésre programozott mesterséges intelligenciáját. Az ágazat szakértői arról beszélnek, hogy új forradalom kezdődött, és az MI (mesterséges intelligencia) egy űrt fog betölteni az életünkben, és mintegy kiegészítve az embert, képesek leszünk eddigi korlátozott képességeinken is felülkerekedni. Ebben a blogomban a mesterséges intelligencia jövőjét kívánom elemezni bemutatva mind a feltételezett előnyeit, mind a hátrányait, majd megpróbálom megválaszolni a címben feltett kérdést is, hogy megváltás, avagy egy új tömegpusztító fegyver-e az MI.

Történelmünk folyamán eddig több olyan, az emberiség sorsát megváltoztató technológiai forradalommal találkozhattunk már, ahol egyfajta új innováció segítette elő a civilizációk fejlődését, leginkább Európában. Az első ilyen komolyabb újításként a mezőgazdasági forradalmat szokták megjelölni, amely a 18. és 19. században zajlott le, és az alatta történő gépiesítés következtében sokkal hatékonyabbá tudták tenni az élelmiszertermelést, így nagyobb mennyiségű táplálékot eljuttatva az emberek számára.

A mezőgazdasági forradalom legfontosabb hatása az emberek életmódjára volt. Az emberek több és jobb minőségű élelmiszert tudtak termelni, ami jelentősen javította az egészségüket és az életminőségüket. Ezen kívül a mezőgazdasági forradalom hozzájárult az ipari forradalomhoz is, mivel a termelés növekedésének köszönhetően a munkaerőt a mezőgazdasági termelésből az ipari termelésbe lehetett átcsoportosítani.

A mezőgazdasági forradalmat követő ipari forradalom lehetővé tette többek között a gőzgépek, textilgépek és vasutak elterjedését, ráadásul az acélgyártás is rohamos fejlődésnek indult a korban, amely egyéb technológia újítások mellett megváltoztatta a háborúskodást és a fegyverkezést is, hiszen a 20. század első felében lezajló két világháború már teljesen eltért az előző évszázadok harcászati módszereihez és technikáihoz képest.
Később, körülbelül az 1970-es évektől kezdődően következett be a digitális forradalom, melynek keretén belül az információs-technológiai eszközök terjedtek el, mint az internet és a számítógép-hálózatok. Ebből bontakozott ki a ma ismert világunk, ahol a digitalizáció átszövi életünk mindennapjait.

Ezt a három főbb technológiai átalakulási folyamatot gyűjtőnéven a modern korszak forradalmainak szoktuk nevezni, melyek jelentős hatást gyakoroltak az emberi fejlődésre, alakítva ezzel a társadalmat, a gazdaságot és a kommunikációt egyaránt.

Viszont, mint ahogyan arra már utaltam a bevezető részben, az MI-szakértők és a digitális ágazatok újítói szerint egy új forradalom van kialakulóban, ahol a mesterséges intelligencia fejlődése és elterjedése kapja a főszerepet. Bár az MI már évek óta közvetett formában részét képezi a legtöbb embernek, hiszen többek között a közösségi média algoritmusait is gépek irányítják, az, hogy már bárki számára elérhetőek a technológia különböző változatai, sokaknak szokatlan.

Azt a fajta hangulatot, amit jelenleg is tapasztalhatunk a mesterséges intelligencia jelenségével kapcsolatban, egyértelműen az OpenAI nevű, Kaliforniában székelő MI-fejlesztő cég generálta. A vállalat fejlesztői idén, márciusban adták ki a ChatGPT 4. verzióját, ami egy igen fejlett, társalgásra és információszerzésre alkalmas mesterséges intelligencia.

Az OpenAI terméke a hónapokban igen megosztóvá vált , hiszen többek között az iskolákban és az egyetemeken rendszeresen használják csalásra, értem itt pl. bizonyos beadandók robottal való megírását.
Mielőtt kifejteném a mesterséges intelligenciáról alkotott véleményem, előre bocsátom azt, hogy bár magam is hatalmas veszélyforrásnak értékelem az MI túlfejlesztését, azt egyáltalán nem tartom problémának, hogy az elavult oktatási rendszerünk körülményei között a diákok gép segítségével készítsék el a házifeladataik eldobható részét, abban az esetben, ha a felszabadult időt önfejlesztésre, és valóban hasznos készségek elsajátítására használják. A technológia adta lehetőségekkel bizonyos körülmények között én is szoktam élni, hogy több időm maradjon olyan dolgokra, amelyekről úgy gondolom, hogy valóban a sikeremet és az előrejutásomat alapozzák meg, akár a magánéletemben, akár az életem más területein.

Úgy látom, hogy a mesterséges intelligenciának ez egy olyan állapota, amikor valóban segítheti az embert a fejlődésben és olyan tudás elsajátításában, amely a fejlődését szolgálja. Viszont tudjuk azt is, hogy ez az állapot az MI terén csak egy állomás, és azt a világ technokrata vezetői tovább akarják fejleszteni akár egészen addig, hogy azokkal komoly visszaéléseket tudjanak elkövetni, csakúgy, mint Kínában a társadalmi kreditrendszeren és a totális megfigyelésen keresztül.

De nézzük is, milyen veszélyforrást hordozhat magában a mesterséges intelligencia

Szuperintelligenciának nevezzük a mesterséges intelligencia azon állapotát, amikor már az ember értelmi szintje fölé emelkedve, köznyelven kifejezve öntudatra ébred a rendszer, ezzel valóban tömegpusztító fegyverré változtatva a technológiát.

Ebben az esetben azon kívül, hogy a gazdaságot irányító politikai elit köre biztosan felhasználná ezt az állapotot érdekeinek érvényesítése érdekében, megalkotóinak számára kontrollálhatatlanná válna a gépezet, aminek következtében valóban átélhetnénk valami ahhoz hasonlót, mint a Terminátor című filmekben.

Bár ennek a forgatókönyvnek a létrejötte a jelenlegi korlátozott technológiai tudásnak köszönhetően még igen kicsi, már léteznek olyan programok, melyek elősegíthetnek komoly visszaéléseket és csalásokat.

Ezek közül megemlíteném a számomra egyik legérdekesebbet, a deepfake-et, amit magyarul mélyhamisításnak lehetne lefordítani. Ennek lényege, hogy egy személy hangját és arcképét beillesztve egy mesterséges intelligencia szűrőjébe, a robot bármilyen szöveget és arcmozdulatot legenerál az adott illetőről, amit parancsolunk neki.

Bár ennek a technológiája még nincs tökéletesítve, éveken belül olyan szintre fejlődhet, amely komoly problémákat okozhat magánszemélyek életétől kezdve akár a nemzetközi diplomáciáig, vagy globális kiberbűnözésig.

Összefoglalva úgy látom, hogy az mesterséges intelligencia bizonyos szintű változatai még segítséget is nyújthatnak az embereknek abban az esetben, ha megtanulják azokat megfelelően kezelni, mégis megalapozott sokaknak az aggodalma, hogy mind bizonyos munkakörök kiszorításának tekintetében, mind a bűnözést és a visszaéléseket, esetleg a totális megfigyelést elősegítő eszközként tekinthetjük az MI-t. Részemről nem vagyok híve a technológia kibővítésének, hiszen azt leginkább olyan informatikai szakemberek fogják a társadalom elé tárni, akik a Szilícium-völgy egyik globalista óriáscégének irodájából próbálják a világra ráerőltetni a többek között tradíciókat és hagyományokat eltörölni kívánó ideológiájukat.

© 2024 Mozgalmár

Theme by Anders NorenUp ↑