Újabb lépés a világháború felé - az Országgyűlés támogatja Finnország NATO-csatlakozását

Már több, mint egy éve tart az orosz-ukrán háború, amely az utóbbi időben erősen átalakította Európát mind geopolitikai szempontból, mind a különböző nemzetek egymáshoz való viszonyulását tekintve.

Bár a világ politikai átalakulása már több éve elkezdődött, mégis az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültség következtében újra közel kerültünk ahhoz, hogy a hidegháborúhoz hasonlóan több pólusra szakadjon szét a világ, amely melegágya lehetne egy újabb világégésnek.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának kérelmét egyértelműen provokációként kezelheti az orosz politikai vezetés, hiszen a skandináv országok egyfajta elválasztó vonalat képeznek Oroszország északi része és a nyugati érdekszféra között, nem beszélve arról, hogy az Egyesült Államok már a szovjet időkben is kiemelten fontos stratégiai övezetként kezelte Skandináviát.

Így szavazta meg Orbán és Gyurcsány Finnország NATO-csatlakozásának kérdését

Ahogyan a kormány korábbi tájékoztatásából már ki lehetett szűrni, a Fidesz-KDNP a baloldallal egyetemben támogatja Finnország NATO-csatlakozását, melyről a Parlament hétfői plenáris ülésén szavaztak. A skandináv ország ügyét összesen 182 képviselő támogatta, beleértve a Fidesz-KDNP-t és a balodali pártokat is, míg a Mi Hazánk komoly kockázatnak felismerve az amerikai befolyás alatt álló katonai szervezet terjeszkedését, leszavazta a kezdeményezést.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan tapasztalhatjuk a magyar kormány kettősbeszédét a konfliktus témakörében, hiszen annak ellenére, hogy a Fidesz a médiában folyamatosan ellenszenvét hangoztatja az oroszok elleni szankciók miatt, ugyanúgy megszavazta azokat, mint bármelyik más globalista vezetésű nyugati ország, ezzel az európai gazdaság összeomlasztását elősegítve. A legfontosabb külpolitikai kérdéseket illetően folyamatos egyetértést tapasztalunk a Fidesz és a hazai baloldal globalista politikusai között, ezzel kimutatva, hogy lényegében a két politikai tömb fundamentumaiban megegyezik egymással.

Finnország NATO-csatlakozásának következményei

Bár Putyin azt nyilatkozta, hogy nyugalommal kíséri végig a skandináv országok NATO-csatlakozását, ez valójában egy stratégiai nyugalomnak fogható fel, hiszen már korábban elrendelte az orosz-finn határszakaszon a katonai jelenlét növelését, amely egy védelmi válaszlépés lehet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének terjeszkedésére.

Erre tesz még rá egy lapáttal Vlagyimir Putyin korábban tett rendkívüli bejelentése, amelyben taktikai atomfegyverek Fehéroroszországba való telepítéséről beszél. Ez a nukleáris retorika orosz részről bár várható volt, az ukrán vezetés válaszul az ENSZ biztonsági tanácsának összehívását kérte.

Politikai elemzés szempontjából is az teljesen nyilvánvaló, hogy a NATO-bővítés, és ezáltal az Egyesült Államok befolyásának növekedése súlyosan sérti az orosz érdekeket, ezért nem fogja Moszkva szó nélkül hagyni, hogy egy számára veszélyt jelentő szervezet befurakodja magát a szomszédságába. Bárhogy is alakuljon a jövőben ez a magát lassan globálissá kinövő konfliktus, a magyar érdek csakis a függetlenség és az izoláció lehet, hiszen páratlan történelmünkből már megtapasztalhattuk, hogy csak áldozatai lennénk egy nagyhatalmak között zajló vérgőzös világháborúnak.

© 2024 Mozgalmár

Theme by Anders NorenUp ↑